Fischeri Roseicollis Personata Nigrigenis Lilianae Canus Taranta Swinderniana Pullaria
kiállítás

Csorna: aug. 18-19

Szentes: szept. 14-16

Székesfehérvár: szept. 1-2

 


Agapornis Nemzetség!!

Üdvözöllek az Agapornisok világában!!

personata A Törpepapagájokról: Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a madártenyésztők a törpepapagájok felé.Az egyik legkeresettebb egzotikus madarak közé tartozik.Szép színösszeálításu madarak ,nagyobb volierben több pár,több faj is együtt tartható.Hazájuk Afrika,Madagaszkár, ahol a nap legnagyobb részét a fák koronájában töltik,de esetről esetre leszállnak a földre is táplálékszerzés (fűmagvak) céljából. Tartásuk: Tarthatjuk őket kalickában vagy volierben egyaránt. A kalicka akkora legyen ,hogy a szárnyát használhassa. Legkissebb méret 2 madár részére 80*40*50 cm. Volier építésekor különössen arra kell ügyelni, hogy a drótfonat elég erős,legalább1-2mm vastag legyen.Ha több részes voliert készítünk, az egymás mellet lévő röpdéket dupla dróttal kell egymástól elválasztani,és a két drótfal között legalább 5cm távolság legyen.A két veszekedő iparkodik egymás lábaujját elkapni és leharapni.3-4 tenyészpár elhelyezésére a volierlegalább 2.5*5*2m méretü legyen. Legmegfelelőbb a szabadban épített volier,ahol a madarak egész nap a friss levegőn vannak és a napsugár közvetlenül éri őket.Az ultraiboly sugarak hatására az élő állati szervezet koleszterint állít elő, amely D3-vitaminná alakul át. Ne feledkezzünk meg arról sem,hogy minden volierhez egy védett helyiség is csatlakozzék ,ahová a madarak rossz időben és éjjel behuzódhatnak. Tény,hogy az Agapornisok általában edzett madarak.Átmenetileg alacsony hőmérsékletet is el tudnak viselni,azt azonban nem ajánljuk ,hogy egész télen a szabadban tartsuk őket.A telelőhelyiség hőmérséklete mindig fagymentes legyen.

Az Agapornisok viselkedése!

.   Idegen papagájfajokkal és más madárfajokka nem férnek meg. Nagy  csőrükkel súlyos sérüléseket okoznak. Rossz tulajdonságuk, hogy ellenfelük lábát iparkodnak elkapni, s ennek nemegyszer lábtörés a vége. A nagyobb fajok: Agapornis taranta, A.personata, A. fischeri és A. Roseicollis harapósabbak,mint akisebbek. Ezért a nagyobbakból csak azonos fajúakat költethetünk együtt.

Táplálásuk!!

Minden Agapornis sokat eszik. Jól kell tehát tartani őket, nem kell félni attól ,hogy elhíznak. Száraz magvak: Köles, csumiz, fénymag, zab, napraforgó mag, kevés kendermag. Sok zöldség ,pl. tyúkhúr, saláta, pásztortáska, gyermekláncfű, útilapu, spenót. Gyümölcs, félérett fűfélék, búza, zab, tejes- vagy viaszérésben, csíráztatott napraforgómag , félérett kukoricacsövek. A papagájok nagy élvezettel rágják meg mindenféle gyümölcsfa és egyébb erdei fák és cserjék ágait. Tanácsos lágyeleségről is gondoskodni, különösen fiókák felnevelésekor: piskóta-tortalap, hangyatojás, keményre főtt tojás,reszelt sárgarépa. A vitaminellátás,biztosítása céljából a felsoroltakon kívül csiráztassunk kölest,búzát és zabot.Kész vitaminpreparátumok is adhatók.

Az Agapornisok költése!

fiókák   Ha nem is megy olyan könnyen, mint a hullámospapagájé, gyakorlott madárkedvelőnek különösebb, problémát nem jelent. Legeredményesebb a tenyésztés akkor,ha minden párt külön költetünk. Odúméret valamennyi Agapornis faj részére: 15*15*25cm- 5cm-es röpnyilással. Már emlitettük azonban, hogy kellő nézeteltérések természetesen előfordulnak, amíg a párok összeállnak. Ha ez megtörtént békességben maradnak. Az odúk ne legyenek közel egymáshoz. Minden párra 2 odú számítandó. Minden Agapornis faj, melynek fehér szemkörüli gyűrűje van, a fészkelési anyagot csőrében viszi az odúba, és ott boltozott fészket épít. Legjobban kedvelik a fűzfahajtásokat. De ennek hiányában minden más fás szárú növény, sőt a papiros is megfelel. Az Agapornis personata fészke egészen kitölt egyodút. A fészek bejárata az odú teteje alatt hátul nyílik és bevezet az odú fenekére, annak egyik sarkában lévő kamrába, melynek alja finomra rágott növényi részekkel van kibélelve. A fészkelési anyagot csak a tojó hordja, de úgy hogy az ágdarabot, melyet 10-15cm hosszúra harapott, a végén fogja meg és így viszi az odúba. A tojások száma 4-6, melyeket minden másodnap raknak le. A kotlási idő 23-27 nap. Általában már a második tojás lerakása után,de néha csak a harmadik lerakása után kezd ülni a tojó. Már a kotlás alatt ,de a fiókák kikelése után is jó ideig a hím eteti a tojót. Így a fiókák fejlődésük kezdeti szakában olyan táplálékot kapnak, amely mindkét szülő begyében puhult. Később a hímek közvetlenül is etetik a fiókákat. A fiatal Agapornisok színe nagyon hasonlít az öregekéhez, csak nem olyan élénk. 5 hetes korukban repülnek ki. A kirepülés után még az öregek 10-12 napig etetik a fiókákat. Önállóvá válásuk után az öregektől elválasztandók. 8-10 hónapos korukban vedlenek, és ekkor már ivarérettek, de csak akkor engedjük őket költeni, ha egy év elmúlt. Probléma a fehérszemgyűrüs fajok és a rózsásfejű törpepapagájok nemének a megkülönböztetése. Az egyes fajoknál felsorolt különbségek olyan bizonytalanok, hogy arra építeni nem lehet. Egyedüli biztos bélyeg a medencecsont állapota. A gerinces állatok két medencecsontjának mindegyike 3 csontból áll: a csípő-,a fan- és az ülőcsontból, amelyek az emlősöknél a nagyobb stabilitás végett egymással teljesen összenőttek. Az emlősök medenceöve teljesen zárt csontöv. A madarak medenceöve ellenben, tekintettel tojásaik keménységére, nyitott. Ez annyit jelent, hogy a fancsontok vagy másképpen szeméremcsontok szabadon vannak. Két végük az Agapornis hímeknél egészen közel van egymáshoz, olyannyira, hogy ujjunkal reátapintva egynek érezzük. A tojónál ellenben a két fancsont vége néhány mm távolságra van egymástól. Tapinásnál ezért két pontot érzünk. Ez az állapot minden ivarérettséget elért Agapornisnál fennál.

  •